Közbeszerzéssel kapcsolatos információk

Az alábbiakban olvasható cikkekkel és információkkal a közbeszerzési pályázatokra történő sikeres felkészülést, előkészítést, illetve a pályázatokon való sikeres részvételt kívánjuk elősegíteni. Amennyiben az alábbiakkal kapcsolatban kérdésük merülne fel, úgy forduljanak hozzánk bizalommal és lépjenek kapcsolatba TIOP pályázattal foglalkozó kollégáinkkal. Az alábbi cikkek olvashatók:

  • 2010. április 1. (csütörtök) :: Módosult a TIOP 1.1.1/07/1 jelű pályázat beadási határideje;
  • 2010. március 29. (hétfő) :: A közös isndulás lehetséges formái a referencia igazolásához;
  • 2010. március 22. (hétfő) :: SNI-s csomagokkal kapcsolatos információk;
  • 2010. március 11. (csütörtök) :: Módosult a TIOP-1.1.1/07/1. kiírás;
  • 2010. február 15. (hétfő) :: Lefrissebb hírek, információk a TIOP 1.1.1/07/1 pályázattal kapcsolatban;
  • 2010. január 22 (péntek) :: Alapinformációk, javaslatok Ajánlatkérőknek;

    2010. április 1. (csütörtök) :: Módosult a TIOP 1.1.1/07/1 jelű pályázat beadási határideje

    A TIOP 1.1.1/07/1 - "A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése" című pályázati dokumentáció kiegészítésének benyújtási határideje 2010. április 30-ra módosul.

    Tekintettel arra, hogy az eddig beérkezett pályázatok forrásigénye nem éri el a rendelkezésre álló keretösszeget, így lehetőség van további, korábban pályázatot benyújtott és a jogosultsági kritériumoknak megfelelt pályázatok támogatására.

    Az érintett pályázókat a közreműködő szervezet közvetlenül írásban értesíti.

    Ugrás az oldal tetejére

    2010. március 29. (hétfő) :: A közös isndulás lehetséges formái a referencia igazolásához

    Március végén befejeződik a TIOP-1.1.1/07/1 pályázatok (ismételt) benyújtási határideje, és a várható informatikai beszerzések tervezésének új fázisa következik - néhány héten belül várható a közbeszerzési eljárások megindításának igazi dömpingje, amelyen az informatikai eszközöket forgalmazó társaságoknak valamilyen formában meg kell méretniük magukat.

    Előre látható, hogy sok kiváló, régóta a piacon szereplő partnerünk lesz képes teljesíteni az előírások legnagyobb részét, míg adott esetben ugyanők nem felelnek meg valamennyi feltételnek. Ugyancsak várható, hogy némelyek összefogva képesek lesznek olyan közepes vagy nagyobb megrendelésekre is pályázni, amire egyedül nem lennének képesek. Érdemes tehát áttekinteni, hogy a közbeszerzési eljárásokon az ajánlattevőként induló társaságoknak milyen lehetőségeik vannak a "közös indulásra", a hiányzó feltételek pótlására, továbbá hogy az együttműködés során milyen adminisztratív előírásokkal kell figyelemmel lenniük. Ezen kérdésekre kíván választ adni jelen bejegyzésünk, amely ezúttal a jövőbeli ajánlattevő partnereinkhez is kíván szólni.

    Informatikai eszközök forgalmazóinak közös indulása közbeszerzési eljárásokon
    Alapesetben a közbeszerzési eljárásokban az adott feladatra (beszerzésre) ajánlattevőként jelentkező társaság önállóan is megfelel valamennyi alkalmassági és érvényességi feltételnek, rendelkezik a szükséges pénzügyi forrással, ami a teljesítés előfinanszírozásához szükséges, és egyedül képes teljesíteni valamennyi előírt műszaki feltételt. Ha a felsorolt feltételek közül valamelyik hiányzik, az ajánlattevő a következő lehetőségek közül választhat (a lehetőségek ismertetését követően ismertetjük az egyes közreműködési formához kapcsolódó adminisztratív előírásokat).

    1.) Alvállalkozó(k) igénybe vétele - az alvállalkozó a közbeszerzési törvény (Kbt.) fogalomrendszerében "az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt", azaz aki valamely szerződéses jogviszony alapján vesz részt a (nyertes) ajánlattevő teljesítésében (Kbt. 4. § 2. pont). Mindezt szűk egy évvel ezelőttig - máig irányt mutatóan - a törvény úgy fogalmazta meg, hogy az alvállalkozó az a szervezet vagy személy, amellyel/akivel az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából (e szerződésre tekintettel) fog szerződést kötni vagy módosítani.

    Hangsúlyozandó, hogy azon alvállalkozókat, akik az ajánlattevő ajánlati árának (mint a közbeszerzés értékének) 10 %-át meghaladó mértékben kívánnak igénybe venni, a Kbt. rendelkezései szerint kötelező az ajánlatban megnevezni (a 10% alatti alvállalkozók vonatkozásában csak azokat a "részeket" (műszaki területeket) kell megjelölni - az alvállalkozó személyének megnevezése nélkül -, amelyek tekintetében alvállalkozót az ajánlattevő a teljesítéshez igénybe vesz), majd nyertesség esetén főszabályként a megjelölt alvállalkozókkal teljesíteni (Kbt. 71. § (1) bekezdés, 304. § (3) bekezdés), ugyanakkor néhány hónapja hatályon kívül helyezték azt az előírást, amely szerint az ajánlattevőnek (közös ajánlattevőknek) legalább a közbeszerzés értékének 50%-át maguknak kell teljesíteniük - ennek megfelelően akár 50%-ot meghaladó "alvállalkozók" igénybe vétele is elfogadható.

    A 10% feletti és alatti alvállalkozók szempontjából - a megjelölési/megnevezési kötelezettségen túli - további lényeges különbség, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges, az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételnek való megfelelés érdekében csak a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó által biztosított igazolások vehetőek igénybe. Így tehát az ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozója főszabályként valamennyi alkalmassági feltételnek megfelelhetnek együttesen is - kivéve a pénzintézeti igazolással és az éves beszámolók benyújtásával igazolható pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételeket (jellemzően a pénzintézeti számlán fennálló sorban állás hiánya és a veszteséges működés hiánya), amelyeknek kötelező önállóan megfelelni (Kbt. 69. § (4) bekezdés).

    Bármilyen mértékben is vesz igénybe alvállalkozókat az ajánlattevő, a nyertes ajánlat alapján a szerződést ő maga fogja megkötni az ajánlatkérővel, és ő (ajánlattevő) lesz egyedül felelős a teljesítésért - ugyanakkor hozzá (ajánlattevőhöz) fognak befolyni a szerződés teljesítését követően járó bevételek (az alvállalkozók közvetlen ajánlatkérői/megrendelői kifizetése csak az építési beruházások tekintetében előírás). Ebben a konstrukcióban tehát az alvállalkozói státuszban lévő társaságok az ajánlattevő társasággal állnak jogviszonyban, az ajánlatkérőtől/megrendelőtől (az ajánlatkérő honlapján) mindössze arról kapnak értesítést, hogy a szerződés teljesítése megtörtént és ennek megfelelően várható az ellenszolgáltatás teljesítése (Kbt. 17/C. § (1) bekezdés h) pont és (2) bekezdés).

    Fentiekre figyelemmel tehát, az ajánlattevővel alvállalkozói státuszba kerülő társaságnak körültekintően kell mérlegelnie, hogy a felek között fennálló viszony kellő garanciát nyújt-e a szerződés teljesítése során esetlegesen felmerülő problémákra, és javasolt az együttműködés fő feltételeit írásban rögzíteni (lásd erről később).

    2.) Erőforrást nyújtó szervezet igénybe vétele - amennyiben kizárólag valamely alkalmassági feltételnek való megfelelés érdekében szükséges, úgy az ajánlattevő úgynevezett erőforrást nyújtó szervezetet (más néven külső erőforrást) is igénybe vehet az ajánlattétel során. A külső erőforrás definitíven "az a szervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít" (Kbt. 4. § 3/D. pont) - azaz a külső erőforrást nyújtó szervezet nem vesz részt közvetlenül a teljesítésben, nem köt vagy módosít arra vonatkozó szerződést az ajánlattevővel - csupán erőforrást nyújt a teljesítéshez, tipikusan azért, mert adott cégcsoporton belül az egyik (anya- vagy leány)cégnek a rendelkezésére áll az a szükséges (alkalmassági követelményként előírt) "erőforrás", amivel az ajánlattevő (leány- vagy anya)cég nem rendelkezik. Minderre utal elsősorban is az, hogy a Kbt. egy sor alkalmassági feltétel tekintetében kizárja a külső erőforrás igénybe vételét (így például a legszélesebb körben előírt, és a TIOP pályázati útmutató szerint is kötelezően alkalmazandó referencia igazolása ("az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetése") vonatkozásában - kivéve, ha "az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn".

    Vegyék tehát figyelembe, hogy az erőforrást nyújtó szervezet egyfelől nem lehet például a későbbi beszállítója a nyertes ajánlattevőnek, hiszen ehhez az alvállalkozói státusz tartozik, a maga adminisztratív kötelezettségeivel - például a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételeknek való önálló megfelelés (lásd fent) -, másfelől pedig azt, hogy még ez a "gyenge" külső erőforrást nyújtó szerep is jár bizonyos összeférhetetlenségi következményekkel és adminisztratív kötelezettségekkel (előbbi tekintetében kiemelendő, hogy az adott erőforrást nyújtó szervezet nem jelenhet meg több ajánlattevő ajánlatában egyidejűleg erőforrást nyújtó szervezetként, utóbbiról lásd később).

    3.) Konzorciumi tagok ajánlattétele - az előzőektől teljesen eltérő felelősségi konstrukciót eredményező eset, amikor több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, alkot úgynevezett konzorciumot az ajánlattétel során. Ebben az esetben az ajánlattevőknek együttesen (közösen) kell megfelelniük a szerződés teljesítéséhez szükséges, az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételnek azzal azonban, hogy - hasonlóan a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók vonatkozásában előírt önálló megfelelésre - a konzorciumi tagok is kötelesek a pénzintézeti igazolással és az éves beszámolók benyújtásával igazolható pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételeknek önállóan megfelelni (ettől eltérő szabályt az ajánlatkérő nem határozhat meg).

    A közös ajánlattevőknek persze nem csupán az alkalmassági feltételeknek való együttműködés okán, de például a szerződés teljesítésének előfinanszírozása érdekében is érdemes lehet "szövetségre lépniük" egymással, de rendezhetnek bármilyen további kérdést is egymás között.

    Rendkívül lényeges különbség az alvállalkozók igénybe vételéhez képest, hogy a konzorcium tagjai közösen vállalnak felelősséget a teljesítésért, illetőleg saját jogon tarthatnak igényt - az ajánlatban csatolandó megállapodásuk alapján - a szerződés teljesítéséért kapott ellenszolgáltatásra, akár olyan módon, hogy előre rögzítik a teljesítés műszaki tartalmának egyik, illetve másik felet terhelő vonatkozásait és ellenértékét, továbbá azt, hogy egyes részteljesítések esetén melyik tag jogosult a teljesítés ellenértékére (akár rész-, akár végszámlázás esetén). Jellemző módon az ajánlatkérők egyetemleges felelősségvállalást várnak el a konzorcium tagjaitól, valamint előírják a tagok jogviszonyát rendező megállapodás benyújtását, amely részletesen kitér a hatáskörök bemutatására.

    Mindezek alapján a konzorciumi együttműködés esetén még az ajánlattevői részvételnél is jobban, körültekintőbben kell vizsgálni azt, hogy a felek megállapodása kellő garanciát nyújt-e a szerződés teljesítése során felmerülő felelősségi kérdések vonatkozásában, és a jogviszonyt ennek megfelelően kell "előre kitalálni".

    Áttekintettük tehát, hogy milyen lehetőségek adódnak a közbeszerzési eljárásokon való együttes indulás, a hiányzó alkalmassági és más feltételek pótlásának lehetőségeit, az együttműködés formáival járó főbb feltételeket, szempontokat, a következőkben röviden kitérünk arra, hogy az adott együttműködés-típushoz milyen adminisztratív kötelezettségek tartoznak.

    1.) Alvállalkozó(k) igénybe vétele - az alvállalkozók megjelölésével/megnevezésével összefüggő szabályokat a fentiekben ismertettük, az ajánlattevő ennek megfelelően köteles azon részeket megjelölni, amelyek tekintetében 10% alatti alvállalkozókat kíván igénybe venni, illetve köteles megnevezni a 10% feletti alvállalkozókat és azon részeket, amelyek tekintetében ezen alvállalkozó igénybe vételére sor kerül. Ezen túl az ajánlatban az ajánlattevő és az alvállalkozó(k) együttműködésének feltételeit a Kbt. szerint nem kell bemutatni, és nem is jellemző, hogy erre vonatkozóan az ajánlatkérők további követelményeket határozzanak meg.

    Ennek ellenére - amint erre fent már utaltunk - javasolt, hogy az ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozó az együttműködési megállapodását foglalja írásba, és térjen ki az együttműködés lényeges feltételeire - így különösen a felelősségi kérdésekben, teljesítési határidőkben, kapcsolattartás módjában, stb., kifejezetten állapodjon meg, elkerülendő a későbbi esetleges jogvitákat, félreértéseket.

    Kiemelendő, hogy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak az ajánlatban vagy nyertes ajánlattételt követő 8 napon belül az ajánlattevővel megegyező módon kell igazolnia az előírt kizáró okok hatálya alatt nem állást, amely sikertelensége esetén a teljes ajánlat - utólagosan - érvénytelennek minősül (Kbt. 88. § (1) bekezdés i) pont).

    2.) Erőforrást nyújtó szervezet igénybe vétele - az erőforrást nyújtó szervezetek tekintetében a Kbt. részletesen előírja a szükséges igazolási módokat, amelyek a következők:

    a) ha az ajánlattevő és a külső erőforrás között nem áll fent többségi befolyás: (1) az ajánlattevő és a külső erőforrást nyújtó szervezet közötti megállapodás (közjegyzői hitelesítés nem követelmény), és (2) az erőforrást nyújtó szervezet (külső erőforrás) kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozata (közjegyzői hitelesítés törvényi követelmény!) arról, hogy (I.) mely alkalmassági feltételek tekintetében biztosít erőforrást (az alkalmassági feltételek pontos megjelölése), illetőleg, hogy (II.) a szerződés teljesítéséhez szükséges, megjelölt erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt (Kbt. 65. § (4) bekezdés b) pont);

    b) ha az ajánlattevő és a külső erőforrás között többségi befolyás áll fent (anya- és leánycég): az erőforrást nyújtó szervezet (külső erőforrás) kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozata (közjegyzői hitelesítés nem követelmény) arról, hogy (I.) mely alkalmassági feltételek tekintetében biztosít erőforrást (az alkalmassági feltételek pontos megjelölése), illetőleg, hogy (II.) a szerződés teljesítéséhez szükséges, megjelölt erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt (Kbt. 65. § (4) bekezdés a) pont).

    Az alvállalkozókhoz hasonlóan itt is felhívjuk a figyelmet, hogy az erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban vagy nyertes ajánlattételt követő 8 napon belül az ajánlattevővel megegyező módon kell igazolnia az előírt kizáró okok hatálya alatt nem állást, amely sikertelensége esetén a teljes ajánlat - utólagosan - érvénytelennek minősül (Kbt. 88. § (1) bekezdés i) pont).

    3.) Konzorciumi tagok ajánlattétele - mint arra a fentiekben már utaltunk, az ajánlatkérők jellemzően egyetemleges felelősségvállalást várnak el a konzorcium tagjaitól, valamint előírják a tagok jogviszonyát rendező megállapodás benyújtását, amely részletesen kitér a hatáskörök bemutatására is (a Kbt. kötelező rendelkezést valamely igazolás benyújtására nem tartalmaz).

    Hasonlóan az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében javasolt írásbeli megállapodáshoz, a konzorciumi tagok tekintetében még hangsúlyosabban ajánlható, hogy a felek - az ajánlatkérő által megkövetelt kötelező tartalmon túl - kifejezetten egyezzenek meg a viszonyukat meghatározó fő kérdésekben, elsősorban is a teljesítéssel összefüggő felelősségi kérdésekben, esetlegesen az egymással szemben elvárt garanciákban. Főként egymással tartósabb üzleti kapcsolatban nem álló felek között rejthet ugyanis magában jelentős kockázatot a teljesítésért vállalt közös (egyetemleges) felelősség, amelyet az esetek nagy részében az ajánlatkérő ráadásul jelentős - néhány tízmilliós beszerzési érték esetén már sok milliós nagyságrendű - meghiúsulási kötbérrel, valamint a teljesítési késedelem esetére szóló késedelmi kötbérrel is biztosít. A közbeszerzési felhívások várható dömpingjében nem zárható ki, hogy egyes egyébként megbízható forgalmazók a rendelkezésükre álló forrásokon felül "túlvállalják" magukat, ami a teljesítés - eredeti szándékaiknak meg nem felelő - ellehetetlenüléséhez vezethet, ennek súlyos terhei pedig egy nem jól átgondolt, kialakított együttműködési konstrukció mellett a közös ajánlattevői partnerére is visszahullhatnak, magával rántva a másik felet is. Ezt elkerülendő a felek tehát a kötelező megállapodás mellett köthetnek olyan kiegészítő megállapodás(oka)t is, amelyet az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlatba esetleg betekintést nyert további ajánlattevőknek nem szükséges megismerniük, illetőleg üzleti érdek fűződik ahhoz, hogy ezeket a megállapodásokat a konkurens forgalmazók ne ismerjék meg.

    Az alvállalkozókhoz és a külső erőforrást nyújtó szervezetekhez hasonlóan itt is felhívjuk a figyelmet, hogy valamennyi konzorciumi tagnak az ajánlatban vagy nyertes ajánlattételt követő 8 napon belül az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint kell igazolnia az előírt kizáró okok hatálya alatt nem állást, amely sikertelensége esetén a teljes ajánlat - utólagosan - érvénytelennek minősül (Kbt. 88. § (1) bekezdés i) pont).

    Ugrás az oldal tetejére

    2010. március 22. (hétfő) :: SNI-s csomagokkal kapcsolatos információk

    A TIOP 1.1.1/07/1 jelű pályázat kapcsán sok kérdés érkezik az úgynevezett SNI csomagokkal, azok tartalmával illetve árazásával kapcsolatban.
    A kérdések leginkább a beszerzendő eszközök mennyiségét, illetve azok csomagárakkal való összefüggését illetve megvalósíthatóságát érintik.

    Ezzel kapcsolatban iránymutatónak az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága által megfogalmazottakat tartjuk:

    A pályázati útmutató illetve annak módosításai a felhasználandó eszközöket csoportokba (csomagokba) osztja. Az egyes csomagokban felsorolt eszközök együttesen alkotnak meg használható egységeket (pl. Tantermi csomagban projektor, interaktív tábla és notebook, valamint ezek telepítése során alakul ki a tantermi csomag használható egysége).
    A speciális nevelési igényű (SNI) gyermekek számára létrehozott csomagoknál ez nem feltétlenül van így. Az SNI csomagok egyszerre több eszközt is felsorolnak, de ezek együttes felhasználása nem szükségszerű. Az SNI eszközcsomagok ehelyett inkább választási lehetőségeket kínálnak az intézmények illetve az oktatók részére, hogy a csomagban felsorolt eszközök közül a számukra legfontosabbakat szerezzék be - természetesen összhangban a pályázat fő céljaként meghatározott módszertani fejlesztéssekkel illetve a pályázóknak megítélt támogatási összeggel.
    Az egy SNI-s diák után igényelhető támogatás összege 380.000,- Ft (bruttó); az adott keretösszegből valósítható meg az adott SNI kategóriában az eszközbeszerzés. Az eszközök az adott csomagon belül - felhasználási igény, módszertan... stb. függvényében - megválaszthatóak, ennek megfelelően NEM kötelező a teljes csomag tartalom beszerzése.

    Ugrás az oldal tetejére

    2010. március 11. (csütörtök) :: Módosult a TIOP-1.1.1/07/1. kiírás

    A TIOP-1.1.1/07/1. A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése pályázati kiírás dokumentációja 2010. március 11-én az alábbi pontokon változott meg. A részletekért kattintson az alábbi linkre.

  • Közlemény változásról (03.11)
  • Az egyik legfontosabb változtatás a Pályázati útmutató F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje pontban történt. A változás a következő:

    Régi szövegrész:
    A pályázat kiegészítése 2010. február 15-től 2010. március 14-ig nyújtható be.

    Új szövegrész:
    A pályázat kiegészítése 2010. február 15-től 2010. április 1-ig nyújtható be.

    Ugrás az oldal tetejére

    2010. február 15. (hétfő) :: Lefrissebb hírek, információk a TIOP 1.1.1/07/1 pályázattal kapcsolatban

    1.) Elsőként fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy 2010. január 28-i nappal módosult a pályázati kiírás dokumentációja, amely módosítás egyaránt érintette a pályázati útmutatót, illetőleg a műszaki specifikációt. A módosítást követő aktuális pályázati dokumentáció és a módosítások összefoglalása elérhető az NFÜ hivatalos honlapján. Javasoljuk, hogy gondosan tanulmányozzák át a változásokat, illetve a frissített, aktualizált pályázati útmutatót és műszaki specifikációt!

    2.) A változások között kiemelésre érdemes, hogy a pályázati útmutató módosított C.1. pont 2) alpontja szerint "a tantermi csomag maximálisan elszámolható költsége: 1.040.000 Ft, amennyiben 810.000 Ft feletti költséget tervez be a tantermi csomagra, köteles az ár alátámasztására 3 db árajánlatot benyújtani és szövegesen indokolni az átlagártól való eltérést".

    A kiemelt új szabály szerint a pályázó indokolás nélkül a tantermi csomag egy-egy "egységére" (amely a kiírás szerint magában foglal egy-egy interaktív táblát, notebookot és projektort) 810.000 Ft-ot igényelhet, illetve ezt az összeget "állíthatja be" a költségvetésébe. Amennyiben a pályázó úgy ítéli meg, hogy 810.000 Ft-nál drágább, de legfeljebb 1.040.000 Ft-os tantermi csomagot kíván beszerezni, akkor az útmutató szerint a pályázatához köteles ennek igazolására 3 darab árajánlatot és szöveges indokolást becsatolni.

    Figyelembe véve, hogy a pályázat során a támogatott fenntartók önrész nélkül, 100 %-os támogatási intenzitás mellett szerezhetik be a programban szereplő informatikai eszközöket, javasolható, hogy a pályázatukban a maximális 1.040.000 Ft-os összeg kerüljön igénylésre - nem beszélve arról a szempontról, amely szerint az alacsonyabb támogatási összeget meghaladó ár esetén a fenntartónak magának kell kiegészíteni, amennyiben el kívánja kerülni, hogy a beszerzés meghiúsuljon, ugyanakkor ellenkező esetben - ha a magasabb összeget igénylik meg, és mégis alacsonyabb áron szerzik be az informatikai eszközöket - legfeljebb nem használják fel maradéktalanul a támogatás összegét.

    Mindez a három darab ajánlatra utalás tehát nincs összefüggésben a támogatás elnyerését követően lefolytatandó vagy azelőtt, úgynevezett feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatásától, és kifejezetten a pályázat összeállításával kapcsolatos.

    Megítélésünk szerint a pályázóknak célszerűbb a magasabb, 1.040.000 Ft-os keretösszeget igényelniük, mivel ez az összeg van közelebb ahhoz a minimálisan megkövetelt műszaki tartalomhoz, amelyet a pályázati dokumentációban csatolt műszaki specifikáció előír.

    Az LSK Hungária Kft. nevében ezúton kívánjuk felajánlani a segítségünket abban, hogy a 3 darab ajánlat bekérése érdekében kész, az előírt műszaki tartalomnak megfelelő ajánlatkérő leveleket bocsátunk az Önök rendelkezésére. Meg kívánjuk jegyezni, hogy ez az ajánlatadás a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 10. § (6) bekezdésének b) pontja alapján nem minősül a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont szervezetnek - azaz a későbbi közbeszerzési eljárás tekintetében nem összeférhetetlen - az olyan szervezet, amelytől az ajánlatkérő "a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy [...] az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt". Az általunk biztosított iratok a megkívánt feltételeknek természetesen maradéktalanul eleget tesznek.

    3.) A változások között ugyancsak kiemelésre érdemes, hogy a műszaki specifikáció körében módosításra, kiegészítésre kerültek "az interaktív táblák szállítójával szemben elvárt alkalmassági feltételek", amelyről álláspontunkat részletesebben a Gyakori Kérdések menüpont 2. alpontjában fejtjük ki, ehelyütt utalva arra, hogy a módosítás a korábbiakban általunk javasolt alkalmassági feltétel meghatározásra rímel, utólagosan is megerősítve az álláspontunkat.

    Ugrás az oldal tetejére

    2010. január 22 (péntek) :: Alapinformációk, javaslatok Ajánlatkérőknek

    Társaságunk, az LSK Hungária Kft. az interaktív táblák és projektorok piacvezető forgalmazója, amely nem csupán a közvetlen, gyári forgalmazója a világviszonylatban piacvezető SMART Board interaktív tábláknak, de aktív közreműködője, ösztönzője az ilyen eszközökre íródott felhasználói programok, tananyagok fejlesztésének, amelyek hitünk szerint - együttműködve az általunk forgalmazott, legfejlettebb és legmegbízhatóbb eszközökkel - az oktatás igazi megújításának a zálogai.

    Társaságunk ugyancsak eltökélt abban, hogy - az elmúlt évek ilyen irányú forrásai és különösen a jelen gazdasági helyzetben egyedülálló nagyságrendű - összesen 24,11 milliárd Forint értékű támogatást a kedvezményezettek olyan módon kíséreljék meg felhasználni, hogy annak minél nagyobb hányadáért kapjanak valódi értéket, hosszú távon használható minőséget, amely valóban és megfelelően szolgálja a magyarországi közoktatást, illetve megfelelően széles körben ismert és használatos a magyar oktatási intézmények és azok diákjai, mint közvetlen felhasználók előtt.

    Fokozottan szem előtt tartva a fentieket, figyelembe kell vennünk, hogy a támogatás felhasználása során a kedvezményezett fenntartók kötelesek közbeszerzési eljárás alapján kiválasztani a fenti informatikai eszközök beszállítóit, amennyiben a felhasználható támogatás összege az árubeszerzés tekintetében irányadó nettó 8 millió Forintos közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja.

    Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a kiírásra kerülő közbeszerzési eljárás bírálata során nem kedvezhetnek az olyan gyártók termékeinek, forgalmazóinak sem, amelyekkel/akikkel összefüggésben a múltban kedvező tapasztalataik voltak, illetve nem zárhatják ki azokat sem, amelyekkel/akikkel kapcsolatosan a jogos elvárásaikat a használat nem igazolta vissza. Ugyanakkor a kiírás összeállítása során egy sor olyan döntést hozhatnak, amellyel biztosítják, hogy az eredményes eljárásuk során az Önök egyéni igényeit leginkább szolgáló informatikai eszközök kerüljenek megajánlásra. Az általunk az Ön/Önök szíves figyelmébe ajánlott fő szempontok a közbeszerzési eljárás(ok) kiírása vonatkozásában a következők:

    1.) Részajánlat-tétel biztosításának lehetősége - figyelemmel arra, hogy a támogatott informatikai eszköz-csoportok (csomagok) meglehetősen eltérő, különböző eszközöket foglalnak magukban, nehezen képzelhető el, hogy egyetlen szállító valamennyi eszközt (csomagot) ugyanolyan kedvező feltételekkel tudná megajánlani.
    Annak érdekében, hogy az egyes támogatott informatikai eszköz-csoportokat (csomagokat) a lehető legkedvezőbb feltételekkel szerezzék be, javasoljuk, hogy a csomagok tekintetében tegyék lehetővé a részajánlat-tétel lehetőségét - így külön részként tehetnének ajánlatot az ajánlattevőként jelentkező forgalmazók, viszonteladók például az iskolai munkaállomás csomagra, a tantermi csomagra, illetőleg a szavazó csomagra. Mindezzel elkerülhető az is, hogy az értékben vezető csomag fő forgalmazója külön "szervezési díjjal" terhelje a további - értékben kisebb - csomagok beszerzését, illetve az azzal járó műszaki és jogi felelősséget (kötbérek, szerviz-háttér biztosítása, stb.) külön beárazza, ahogyan ez tapasztalatunk szerint történni szokott.
    Meg kívánjuk jegyezni végül, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 50. §-a által szabályozott részajánlat-tétel biztosítása a helyi önkormányzatok számára nem pusztán lehetőség, de - ellenkező bizonyítással elkerülhető - törvényi kötelezettség is.

    2.) Mennyiségi interaktív tábla referencia előírása - a pályázati felhívás mellékletét képező műszaki specifikáció (letölthető az NFÜ honlapjáról itt: http://www.nfu.hu/doc/2189) az "interaktív táblák szállítójával szemben elvárt alkalmassági feltételek" körében egyebek között előírja "legalább 200 db a beszerzést megelőzően leszállított interaktív tábla" referenciát, illetőleg legalább egy magyarországi referencia intézmény meglétét, amely "olyan, a szállító által felszerelt közoktatási intézmény, amelyben legalább 2 tanteremben a szállító által szállított eszközökkel napi használatban oktatás folyik, és amely bemutató helyként alkalmas az eszközök használatának bemutatására közoktatási felhasználás közben". Mindehhez kapcsolódva magunk is meg kívánjuk erősíteni, hogy mindenképpen javasolt olyan interaktív tábla referencia előírása, amely megfelelő mennyiségben (darabszámban) már jelen van az országban, ezért komolyabb felhasználói tapasztalat, illetőleg megfelelő közösségek és tartalom van mögötte.
    Közbeszerzési szempontból ugyanakkor ismert, hogy az alkalmassági feltételek tekintetében az ajánlatkérőnek (az eljárást kiírónak) meglehetősen nagy szabadsága van, ezért a beszerzési igényére figyelemmel az alkalmassági feltételeket tovább differenciálhatja, pontosíthatja.

    Szeretnénk felhívni figyelmüket, hogy 2010. január 28-i nappal módosult a pályázati kiírás dokumentációja, amely módosítás egyaránt érintette a pályázati útmutatót, illetőleg a műszaki specifikáció. A módosítást követő aktuális pályázati dokumentáció és a módosítások összefoglalása elérhető az NFÜ kapcsolódó oldalán. A műszaki specifikációban módosításra került az interaktív táblák szállítójával szemben elvárt mennyisége referencia szövege. Ezzel kapcsolatos állsápontunk ill. értelmezésünk a következő:
    A pályázati dokumentáció mellékletét képező műszaki specifikáció érintette az interaktív táblák szállítójával szemben elvárt alkalmassági feltételek, előírva "legfeljebb 200 db a beszerzést megelőzően leszállított interaktív tábla, de legalább a 2003. évi CXXIX. Közbeszerzésről szóló tv. alapján a beszerezni kívánt mennyiség (pl. 15 db beszerezni kívánt interaktív tábla esetén min. 15 db eszköz szállításáról szóló referencia)" meglétét. Szakértőink szerint az előírás két módon értelmezhető, amelyből magunk - több okból is - az utóbbi értelmezést érezzük érvényesnek. Eszerint az előírás értelmezhető úgy, hogy amennyiben közbeszerzési eljárással szerzik be a táblákat, akkor legalább olyan mennyiségű referencia szállítást kell előírni, amennyit beszereznek - tehát ha például 90 db tantermi csomagot szereznek be, akkor legalább 90 darabos interaktív tábla referenciát kell előírni azzal, hogy 200 darabnál többet nem lehet előírni. Az előírás ("legfeljebb 200 db") azonban értelmezhető akként is, hogy 200 darabos interaktív tábla referenciánál többet általában nem lehet előírni, akkor sem, ha ennél többet szereznek be, illetőleg azt is, hogy 200 darabos interaktív tábla referencia (de nem több) előírható bármikor, ha például 15 darabot szereznek be. Akárhogyan is, megítélésünk szerint a 200 darabos tábla referencia egy olyan minimális piaci mennyiség, amely alatt egy adott műszaki feltételeknek megfelelő tábla minősége nehezen ítélhető meg (ezért is javasoljuk például az adott alkalmassági feltétel meghatározását olyan módon finomítani, hogy például "legalább 200 darab, minimálisan 24 hónapja forgalmazott interaktív tábla szállítására irányuló" referencia kerüljön előírásra).

    3.) Referencia típus meghatározása - a fenti 2.) pontban érintett alkalmassági feltételek meghatározásán túl fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy a beszerzés tárgya tekintetében az ajánlatkérőnek lehetősége van pontos típus előírására, meghatározására is, tekintettel a hatályos közbeszerzési szabályokra, amint erre a Közbeszerzések Tanácsa elnökének már hivatkozott tájékoztatója is felhívja a figyelmet: "ezzel összefüggésben hangsúlyozandó, amennyiben az ajánlatkérő szükségesnek tartja az ezekre való hivatkozást a közbeszerzés tárgyának meghatározása során, figyelemmel kell lennie a Kbt. 58. §-ának (7) bekezdésében foglaltakra, azaz, ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé teszi meghatározott eredetű, típusú dologra való utalást vagy védjegyre hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy e megjelölés csak a közbeszerzés tárgyának, jellegének egyértelmű meghatározása miatt szükséges, és a megnevezés mellett szerepelnie kell a 'vagy azzal egyenértékű' kifejezésnek is".
    Mindezek alapján az ajánlatkérő akár konkrétan, típus szerint előírhatja a számára megfelelő, múltbéli tapasztalatai alapján bevált tábla-típusokat, figyelembe véve a Kbt. és a Közbeszerzések Tanácsa elnökének idézett előírásait.

    4.) Kis- és középvállalkozások preferálása az eljárásban - a Kbt. tavalyi generális módosítása óta lehetővé teszi az eljárásban való részvétel fenntartását az éves nettó 1 milliárd Forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára, amellyel a jogalkotó egyértelműen a magyarországi letelepedésű (helyi) kis- és középvállalkozásokat kívánja előtérbe helyezni azzal, hogy az ilyen fenntartott szerződések esetében is biztosítani kell az Európai Unió területén letelepedett ajánlattevők esélyegyenlőségét (lásd erről a Kbt. 253. § (1) és (3) bekezdéseit).
    E szabály alkalmazása különösen a jelen TIOP pályázati felhívást megelőző eredménytelen eljárások fényében különösen megszívlelendő, ahol a központosított közbeszerzéseket lebonyolító szervezetnek nem sikerült megegyezésre jutnia a nagy, nemzetközi hátterű, sok milliárdos forgalmat bonyolító - ilyenként a "kisebb megrendelésekre" kevéssé fogékony - multinacionális vállalatokkal.

    5.) Differenciált bírálati szempontok meghatározása - utalva a korábbiakban már jelzett anomáliákra, amelyek szerint a sematikus felhívások és dokumentációk kevéssé szolgálják az ajánlatkérők egyéni szempontjainak megjelenítését, javasolni kívánjuk, hogy ne kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontját, hanem az egyedi igényeiket megjelenítő differenciált bírálati szempontokat alkalmazzanak, élve a jogszabály nyújtotta lehetőségekkel.
    Meglátásunk és közvetlen tapasztalatunk szerint számos ajánlatkérő éppen akkor jutott - egyébként nem is mindig olcsón - a számára nem megfelelő eszközökhöz, amikor egyedüli bírálati szempont a termékek ára volt, így a végül alig használható táblák sokkal drágábbnak bizonyultak, mintha jól átgondolt bonyolultabb bírálati szempontrendszert állítottak volna fel. Utóbbiban megfelelően megjeleníthetőek a teljesítést biztosító szerződéses mellékkötelezettséget, illetve az ajánlattevőktől esetlegesen elvárt többletteljesítések is, amelyek egyaránt alkalmasak a komolytalan, megalapozatlan ajánlatok kiszűrésére is.

    Ugrás az oldal tetejére

    A fentiekben felvetett kérdésekkel összefüggésben készséggel állunk az Ön/Önök szíves rendelkezésére szakmai - műszaki és/vagy közbeszerzési - konzultációs, egyeztetési lehetőséggel annak érdekében, hogy a beszerzésük tekintetében megtalálják az igényeiket leginkább szolgáló egyedi megoldásokat.

    Amennyiben a levelünkben foglaltakkal összefüggésben bármilyen kérdése merülne fel, kérjük forduljanak közvetlenül a TIOP pályázattal foglalkozó kiemelt ügyfélkapcsolati kollégáinkhoz, akik valamennyi szükséges tájékoztatást a lehető legrövidebb idő alatt a rendelkezésükre bocsátják.

    Kezdőlap ǀ TIOP konfigurátor ǀ TIOP csomagok ǀ Tantermi csomag ǀ Szavazó csomag ǀ SNI I. csomag ǀ SNI III. csomag ǀ Közbeszerzési információk ǀ Partnereink ǀ Publikációk ǀ GYIK ǀ Kapcsolat

    © 2010 LSK Hungária Kft. a SMART Technologies ULC kizárólagos magyarországi képviselete. Minden jog fenntartva. A Notebook, a smarttech, a SMART logó, minden SMART terméklogó és szlogen a SMART Technologies ULC védjegye vagy bejegyzett védjegye az Amerikai Egyesült Államokban és/vagy további országokban.